Gyakran ismételt kérdések

GYIK

By | Gyik | No Comments

 

A normatíva felhasználást, a szakmai program tartalmát érintő kérdések

1. A családi bölcsőde rugalmassága, a szolgáltatói szabadság megengedi, hogy a 20 hetes és 3 éves kor közötti korosztályon belül meghatározhatja a fenntartó azt, hogy milyen korú kisgyermekek ellátását vállalja fel.
Ez hogyan befolyásolja a normatíva felhasználását?
Pl.
– ha 1 éves kor felettiek ellátását vállalja,
– normatívával támogatott a működése,
– a szakmai programban leírja, hogy 20 hetes és 3 éves közötti az ellátott korosztály, de jelenleg a feltételei miatt csak 1 év feletti kisgyermeket fogad, csecsemőkorút nem
(Előfordult a gyakorlatban, hogy a működési engedélyt erre a korcsoportra adta ki a kormányhivatal. Ebben az esetben majdnem biztos, hogy a MÁK csak erre a korcsoportra fogadja el a normatíva felhasználást)
– pl. jelentkezik egy 8 hónapos csecsemő, felveszi a fenntartó, szeretné a férőhelyen a normatívát felhasználni,
– ehhez elegendő-e egy változás-bejelentéssel fordulni a kormányhivatalhoz, hogy a feltételei változtak, vagy ezt a MÁK felé is jelezni kell?
– ezek nélkül nincs olyan veszély, hogy az ellenőrzésnél a MÁK visszavonja a támogatást?

Amennyiben a szakmai programjában a családi bölcsőde, vagy jelenleg a családi napközi 1-3 éves korú gyermekek ellátását jelölte meg, azonban mégis ellát 1 év alatti gyermeket is, abban az esetben az 1 év alatti gyermek ellátására állami támogatás nem vehető igénybe, ugyanis a MÁK vissza fogja vonni az ellenőrzés során. Nem elegendő ezt a MÁK felé jelezni, a szakmai programot kell módosítani! Ezért inkább az ellátandó gyermekek korának a 20 hetestől 3 éves korig való meghatározása javasolt a szakmai programban. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy feladat-ellátási szerződés esetén (önkormányzattal kötött) nem tagadhatja meg az 1 éven aluli gyerek ellátását, mivel az önkormányzat kötelező feladata a 3 éven aluli gyermekek ellátásának megszervezése, ha az adott településen legalább 5 kisgyermek ellátásra jelentkezik igény, vagy a településen az adott korosztály (3 év alatti gyermekek) száma meghaladja a 40 főt.

2. A családi napközi – családi bölcsőde fenntartója a nyitva tartását szabadon, a szülők szükségleteihez igazítottan határozza meg, természetesen a gyermek érdekének, a személyi feltételek biztosításának figyelembe vételével, a szakmai programban ezt dokumentáltan. Amennyiben a szülők szombaton és vasárnap is dolgoznak, felhasználhatja-e a normatívát a fenntartó a hét minden napjára, tehát szombatra és vasárnapra is?

Amennyiben a nyitvatartási idő úgy került meghatározásra, hogy szombaton és/vagy vasárnap is nyitva tart és ez a szakmai programban is megjelenik és dolgozó szülő gyermekének az elhelyezéséről van szó (megállapodásban is rögzítetten), abban az esetben az állami támogatás ezeken (szombat, vasárnap) a napokon is igénybe vehető.

3. A családi bölcsőde hálózatban, ha az egyik telephely nyári zárást tart, a másik telephely felvállalja az éppen zárva tartó családi bölcsőde 1-1 kisgyermekét, és ezt dokumentálja a szakmai programban.
Ebben az esetben
– fogadhatja-e a gyermeket normatíva felhasználásával egy betöltetlen férőhelyen,
– fogadhatja–e az öt férőhelyes telephelyen hatodiknak normatívával úgy, hogy arra az időszakra segítőt alkalmaznak,
– ezt be kell-e jelentenie a MÁK-nak?

Jelenleg nincsen jogszabályi felhatalmazás arra vonatkozóan, hogy a családi bölcsőde hálózatba tartozó telephelyek között a nyári zárva tartás idején a zárva tartó családi bölcsődébe járó gyermek „ügyeletben” ellátható legyen a hálózatban lévő másik nyitva tartó családi bölcsődében.

Finanszírozással, befogadással, átalakulással, személyi tárgyi feltételekkel kapcsolatos kérdések:

4. Előírás a bölcsődében a szülők számára akadálymentes illemhely kialakítása?

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2017. január 1-jén hatályba lépő 11. mellékletének II. Helyiségek/játszóudvar rész 5. pontja kimondja, miszerint a szülők számára bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődénként egy akadálymentes mosdót/illemhelyet kell biztosítani, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde esetében pedig nem kötelező.

Tehát az intézményes ellátások tekintetében előírás az akadálymentes illemhely kialakítása, azonban a szolgáltatásoknál ettől el lehet térni, vagyis nem szükséges létrehozni.
Az Uniós forrásból megvalósuló bölcsődékben szintén előírás a szülői akadálymentes illemhely létrehozása. A következő pályázati felhívások 3.2.6 műszaki leírás pontjának 5. pontja határozza meg az akadálymentesítésre vonatkozó rendelkezést:
TOP-1.4.1-15 “A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével”
VEKOP-6.1.1-15 “Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése”
TOP-6.2.1-15 “Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése”
A rendelkezés szerint a közszolgáltatást végző, közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat* lebonyolító épület/épületrész építése/felújítása során kötelező az akadálymentesítés.

*A közszolgáltatás fogalmába a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pontjában megadott meghatározások mindegyike beleértendő.

5. Kaphat-e normatívát a családi bölcsőde, és ha igen, mekkorát??

Kaphat. 2017.01.01.-től a családi bölcsőde működtetésére az állami támogatás összege 346.000 Ft/gyermek/év (a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 2. melléklet III/3. jb) alpont alapján)

6. Ha jelenleg 10 ezer lélekszám alatti települési önkormányzat működtet egységes óvoda-bölcsődét és az igények kielégítése végett mini bölcsődét vagy bölcsődét nyitna, akkor azt be fogja-e fogadni az NRSZH a finanszírozási rendszerbe?

Mivel az önkormányzatnál kötelező a feladatellátás, igen.

7. Melyik rendeletben előírtaknak kell megfelelni családi bölcsőde esetében? Alapprogram családi bölcsődénként kell?

Minden egyes családi bölcsőde működésének része a szakmai program. Akkor is, ha egy-egy településen, vagy egy épületben a fenntartó több családi bölcsődét működtet, külön szakmai programmal kell rendelkezniük, mivel a családi bölcsőde is működhet önálló családi bölcsődeként, vagy hálózatba szervezett családi bölcsődeként. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet tartalmazza a családi bölcsődére vonatkozó részletes szakmai leírást, valamint az NM rendelet 10. számú mellékletében található a bölcsődék országos nevelési és gondozási alapprogramja, amelyet eltérésekkel kell alkalmazni a családi bölcsődére vonatkozóan, valamint a 11. számú melléklet tartalmazza a családi bölcsődére vonatkozó eszközjegyzék is.

8. Amennyiben többcélú intézményt hozunk létre az egyik óvodai csoport átalakításával elfogadható-e, hogy az alábbi helyiségek az óvodával azonosak legyenek: vezetői iroda, kisgyermeknevelői szoba, irattár, felnőtt öltöző, felnőtt mosdó, felnőtt WC helyiség, felnőtt zuhanyzó, felnőtt étkező?

Amennyiben mini bölcsődét, családi bölcsődét hoznak létre, akkor igen, azonban, ha bölcsődét, abban az esetben irányadónak kell tekinteni a bölcsődei szabványt (MSZ 24210-1), valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 11. mellékletében foglaltakat.

9. Az Államkincstártól egyszer azt a tájékoztatást kaptam, hogy ha a gyermek hiányzik, de bent van a rendszerben akkor is igénybe lehet utána venni a normatívát. Ez továbbra is így működik?

Bölcsőde és mini bölcsőde esetében az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. Ez a szabály továbbra is fennáll.
Családi bölcsőde esetében nem ez a szabályozás. A családi bölcsődében azokra a napokra, amikor hiányzóként szerepel a gyermek a rendszerben, nem jár állami támogatás.

10. A mini bölcsődében is kell segítőt alkalmazni?

A mini bölcsődében bölcsődei dajkát kell alkalmazni.

Térítési díj, jövedelemigazolás, felvételi szabályzat:

11. Mini bölcsőde esetében mekkora összegű személyi térítési díj kérhető? Mi vonatkozik a mini bölcsődére?

A bölcsőde és mini bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A személyi térítési díj megállapításánál ugyanaz vonatkozik a mini bölcsődére, mint a klasszikus bölcsődei ellátásra. A térítési díj fizetésének szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. § – 151. § tartalmazza. Amennyiben a mini bölcsődében a gondozásra is megállapítanak térítési díjat, abban az esetben a személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a jövedelem 25%-át bölcsőde, mini bölcsőde esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat.

12. Ha nem köt a szolgáltató ellátási szerződést más település önkormányzatával, abban az esetben felvehető-e a gyermek más településről és a normatíván kívül milyen térítési díj fizetése igényelhető?

Igen, a bölcsőde, mini bölcsőde esetén felvehető ellátási területen kívül eső gyermek is az engedélyezett férőhelyszám 15%-áig. A térítési díjra vonatkozó szabályokat kell irányadóként tekinteni (Gyvt. 146-151. §).

13. Családi bölcsőde működtetése esetén a jövedelmet igazolni kell? Például, ha GYED-en van az édesanya és nem dolgozik, akkor beadhatja gyermekét családi bölcsődébe?

A személyi térítési díj megállapításához szükséges a jövedelem nyilatkozat kitöltése, azonban, ha a szülő vállalja, hogy a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összeget fizeti meg, akkor nem kell jövedelem nyilatkozatot kitöltenie. GYED mellett csak abban az esetben vehető igénybe bármely napközbeni ellátást nyújtó szolgáltatás, ha a szülő keresőtevékenységet folytat (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII törvény 42/C §).

14. Ha vállalkozó a szülő, akkor milyen jövedelemigazolás szükséges?

Amennyiben vállalkozó szülőről van szó, abban az esetben NAV igazolással tudja a jövedelmet igazolni, azonban ha a szolgáltató állami támogatásban nem részesül, nem kell jövedelem igazolást becsatolnia.

15. Ebben a törvényi pontban a “kezdő időpont” feltétlenül a gyermek bölcsődei felvételének időpontja kell legyen, vagy ennél rugalmasabban lehet kezelni a szülő munkakezdését? (tekintettel a beszoktatásra)

36. § Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.
A „Kezdő időpont” a szülő munkakezdése, nem a gyermek felvételének időpontja.

16. Családi bölcsődénél is van felvételi szabályzat?

Nem kötelező előírás. Ha a szolgáltató ezt szabályozni szeretné, van rá lehetősége.

Szakmai programok, tanúsítványok:

17. Abban az esetben, ha valaki munkaviszonyt létesít egy családi bölcsőde fenntartóval, akkor a családi napközis tanúsítványával betöltheti a munkakört?

A családi napközi működtető tanfolyamról szóló tanúsítvány (A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet) mindaddig elfogadható, amíg a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásokra vonatkozó felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendelet hatályba nem lép. Azt követően pedig az új képzési rendelet határozza meg, hogy milyen módon vehető figyelembe a korábbi 40 órás (családi napközi) tanfolyamon megszerzett tanúsítvány.

Tanfolyamokkal kapcsolatos kérdések:

18. Kell-e bölcsődei dajka tanfolyamot elvégezni olyan bölcsődei technikai személyzet munkakörben dolgozónak, akinek kisgyermeknevelő végzettsége van? Az óvodai dajka végzettség is megfelel?

A kisgyermeknevelő végzettséget el lehet fogadni 2017. 01. 01-től, az óvodai dajka végzettség nem megfelelő, ez esetben el kell majd végezni a bölcsődei dajka tanfolyamot.

19. A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó kisgyermeknevelő munkakörben (megfelelő végzettség megléte esetében) történő alkalmazás esetében el kell-e végezni a tanfolyamot?

Amennyiben kisgyermeknevelő munkakörbe kerül besorolásra, abban az esetben nem kell elvégeznie a tanfolyamot.

20. Mikortól lesznek elérhetőek az új tanfolyamok?

Várhatóan 2017 első félévében.

21. Családi napköziből mini bölcsődévé alakulás során is érvényes-e a jogszabályban olvasható szabály, hogy ha óvodai dajkát sorolnak át (2017.12.31-ig) bölcsődei dajkává, akkor 2018.12.31-ig kell elvégeznie a miniszteri tanfolyamot? Ez vajon érvényes a családi napközi működtetőből vagy segítőből lett bölcsődei dajkára is?

Igen, el kell végeznie a tanfolyamot. A családi napköziben alkalmazott szolgáltatást nyújtó személynek, vagy segítőnek, ha mini bölcsődében lesz alkalmazva, akkor el kell végeznie a bölcsődei dajka tanfolyamot.

22. Családi bölcsőde tanfolyamot kiváltja a kisgyermeknevelői végzettség? Maradnak-e a pótlékok? Milyen besorolás szerint kell alkalmazni a munkavállalót?

Amennyiben kisgyermeknevelő munkakörbe sorolják, akkor igen.
Abban az esetben, ha a fenntartó a családi bölcsődében a szolgáltatás ellátására munkakört létesít, akkor a munkavállalót a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő kategóriába kell besorolni (a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2.sz. melléklete alapján). Az ágazati bérpótlék, kiegészítő pótlék továbbra is jár, amennyiben állami támogatásban részesül a fenntartó.

23. Bölcsődei dajka tanfolyam ingyenes lesz vagy költségtérítéses?

A tanfolyam valószínűleg költségtérítéses lesz, azonban európai uniós forrás keretén belül lehetőség lesz ingyenes képzésben részt venni.

24. A koordinátorok esetében 2017.01.01. után új munkakörbe való belépés esetén megfelel-e a régi tanúsítvány vagy csak az új, mivel a 15/1998-as NM rendelet II. sz. mellékletében az új képzés neve szerepel?

A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet szerint szervezett családi napközi működtetésére felkészítő tanfolyamot végzett személy mindaddig elláthatja a koordinátori feladatokat a családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet hálózatokban, amíg az új képzésről szóló miniszteri rendelet hatályba nem lép. Azt követően pedig az új képzési rendelet határozza meg, hogy milyen módon vehető figyelembe a korábbi 40 órás (családi napközi) tanfolyamon megszerzett tanúsítvány.

Családi napközi koordinátorral, hálózattal kapcsolatos kérdések:

25. A koordinátor bent lehet-e napközben a családi bölcsődében? Milyen munkaidő kötelezettsége van?

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51/l. § (2) bekezdésében foglaltak alapján önálló koordinátori munkakört az öt, vagy annál több hálózatba szervezett családi bölcsőde esetén kell a fenntartónak biztosítania. A jogszabály az ötnél kevesebb családi bölcsőde működtetése esetén tette lehetővé azt, hogy akár a hálózatba szervezett bármelyik családi bölcsődében dolgozó szolgáltatást nyújtó személy is elláthatja a koordinátori feladatokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg a koordinátori feladatok ellátásának módját és idejét a munkaköri leírásban, azzal, hogy a gyermekek napirendje nem sérülhet emiatt.

Napközbeni gyermekfelügyelettel kapcsolatos kérdések:

26. Napközbeni gyermekfelügyeletnél, milyen előírásoknak kell megfelelni? Térítési díj igényelhető-e?

A napközbeni gyermekfelügyelet keretében – nem nevelési-oktatási céllal – a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára, a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára, az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül. Iskoláskorú gyermekeknél a magántanuló számára, valamint az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben. Ez vonatkozik még a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nktv.) rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.
A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, a foglalkoztató által biztosított helyiségben, vagy más, e célra kialakított helyiségben, illetve a szolgáltatást igénylő szülő otthonában.
A napközbeni gyermekfelügyelet feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három – telephelyként működő – napközbeni gyermekfelügyeletet magába foglaló hálózat biztosítja.
Napközbeni gyermekfelügyelet keretében – a gyermek húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható, amelyben a tizennegyedik életévét betölti. Ha sajátos nevelési igényű gyermekről van szó, akkor a tizenhatodik életévének betöltéséig.
A szülő otthonában akkor biztosítható a napközbeni gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben – betegsége vagy egyéb ok miatt – nem biztosítható, és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Ez a szolgáltatás a szolgáltatást nyújtó saját gyermeke számára nem biztosítható.
A napközbeni gyermekfelügyelet szabályozása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben található (2017.01.01-től hatályos változatok).
A költségvetési támogatásban nem részesülő fenntartó esetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény térítési díj szabályait eltérésekkel kell alkalmazni.

27. Hány órát lehet nyitva a napközbeni gyermekfelügyelet?

Nincs meghatározva, a szolgáltató dönti el.

28. Napközbeni gyermekfelügyelet esetében mennyi lehet a maximális létszám?

Maximum 7 fő.

29. Napközbeni gyermekfelügyeletre az óvodakötelezett gyermeket fel lehet-e venni?

A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek és a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül is ellátható a gyermek.

Munkahelyi bölcsőde:

30. Munkahelyi bölcsőde esetén a dolgozók bérét ki fizeti, ha a helyet a munkahely biztosítja, de a szolgáltatást szerződéssel egy külső szolgáltató működteti?

Munkahelyi bölcsődét csak a foglalkoztató működtethet, külső szolgáltató nem. Aki a szolgáltatást működteti, ő alkalmazza a dolgozóját vagy dolgozóit, tehát neki kell a dolgozók bérét kifizetnie. A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült költségek és ráfordítások a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősülnek 2017.01.01-től, és a foglalkoztató társasági adóalapját csökkentik.

31. Munkahelyi bölcsőde esetén ki kapja a normatívát? Itt igényelhető személyi térítési díj?

A foglalkoztató igényelheti az állami támogatást. Az étkezésre, és a gondozásra kérhető térítési díj a munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató döntése alapján. A térítési díj meghatározása tekintetében fontos megkülönböztetni és jól elkülöníteni az „intézményi” és a „személyi” térítési díj fogalmát.
Az „intézményi” térítési díj (jelen esetben a szolgáltató működési költsége, állami normatíva nélkül) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, tehát az az összeg, amit a foglalkoztató az ellátáshoz biztosít saját kiegészítésként, vagy szülők által befizetett térítési díjakból. A munkahelyi bölcsőde működéséhez állami támogatás vehető igénybe normatíva formájában, melynek feltételeit és mértékét minden évben a költségvetési törvény tartalmazza. (A finanszírozási rendszerbe történő befogadást kérelmezni kell, egy befogadási eljárás keretében.) Az „intézményi” térítési díjból kell számítani a személyi térítési díj összegét, amely a szülő által fizetendő összeg. A személyi térítési díj összegét a foglalkoztató állapítja meg. A törvény szabályai szerint a munkahelyi bölcsőde személyi térítési díjának az összege nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének az 50 %-át.

32. A munkahelyi bölcsődében is kell segítőt alkalmazni?

A munkahelyi bölcsödében, ha 5 kisgyermeknél többet gondoznak, szükséges a segítő alkalmazása, a fenntartó döntésétől függő időben és munkarendben.

Európai Unió Szociális alap